sorozat Bevezetés

Brian Joseph, Angelo Costanzo és Jonathan Slocum

Az Albán egy indoeurópai nyelv, amelyet főként a Balkán-félszigeten mintegy ötmillió ember beszél. Ez Albánia fő-és hivatalos nyelve, Koszovó fő-és társ-hivatalos nyelve (szerbül), valamint a Macedón Köztársaság számos nyugati településének (macedónul) fő-és társ-hivatalos nyelve. Az albánokat Görögország, Dél-Montenegró, Dél-Szerbia, valamint Dél-Olaszország és Szicília egyes városaiban is széles körben beszélik.

Az Albánia és az albán kifejezések exonímák. Az albánok nevezik magukat Shqiptar, nyelvük shqip, és az ország Shqipëria. Ezek a szavak valószínűleg származik határozószó Shqip “egyértelműen” alapuló Latin segédanyag (ahonnan shqipoj “tisztán beszélnek”), bár vannak alternatív magyarázatok. Az összes többi nyelvben a korábbi *alban – vagy *arban-formát használják (a különbség valószínűleg a görög rhooticizmus folyamatából származik). A legtöbb más nyelven, olyan formában, azonos eredetű, mint Eng. Albánul használják (pl. Albániai, Szerb. Albanac, Csíra. Albaner, stb). Törökül az albánokat Arnavutnak hívják, amely valamilyen módon arvanból származik-. Az Albánia és az albán kifejezéseket nem szabad összekeverni a kaukázusi térséggel, amelyet az ősi szövegekben Albániának vagy az ott beszélt nyelvnek neveznek (az Azerbajdzsánban beszélt modern Udi nyelv őse, valamint egy olyan nyelvcsalád tagja, amelynek nincs megerősített kapcsolata az indoeurópai nyelvcsaláddal).

a többi indoeurópai nyelvhez képest az albán első igazolások meglehetősen frissek, az első fennmaradt töredék a 15.század közepétől, az első nagy szöveg a 16. század közepétől. Ez az oka annak, ezeket a leckéket fedezze albán a modern standard nyelv vissza korábbi tanúsítványok, kezdve a modern fajta, hogy egy földelő nyelven működik vissza régebbi anyag.

történelem

albán és indoeurópai

Az Albán az indoeurópai nyelv külön ágát alkotja, és nem kapcsolható szorosan semmilyen más indoeurópai nyelvhez. Próbálkozások történtek az Albán nyelv összekapcsolására a Balkán néhány ritkán igazolt ősi nyelvével, különösen az Illírekkel, de a Daciai és a trák nyelvekkel is. Bár ez földrajzilag elfogadható, mivel tudjuk, hogy az illírek olyan területen éltek, amely magában foglalja a modern albán nyelvű területet, ezeknek a javaslatoknak nincs konkrét nyelvi bizonyítéka. Néhány javasolt közötti kapcsolat az őse albán (anélkül, hogy hozzárendeljük egy konkrét identitás, hogy ez őse), valamint egy Latinized különböző, hogy őse lehet, hogy végül engedett, román, mint számos közös szavakat, nem Latin eredetű mindkét nyelven.

albánok és albánok a történelmi rekordban

az albán nép és az Albán nyelv említése meglehetősen későn jelenik meg a történelmi rekordban. Az albán nép legkorábbi vitathatatlan említése Michael Attaleiates 11. század végi Bizánci birodalmi történetében található, ahol a Konstantinápoly és az Arvanitai elleni lázadásban részt vevő albánokra utal, mint a Dyrrachium hercegének Alanyai (modern Durrës, Albánia fő kikötője az Adrián).

Az Albán nyelv első említése több évszázaddal megelőzte első igazolását. Elsie (1991) egy 1285-ös szöveget ír le, amelyben a Ragusa (modern Dubrovnik, Horvátország) rablásának vizsgálata egy tanúra utal, aki azt mondta, hogy Audivi unam vocem clamantem monte-ban, lingua albanesca-ban “hangot hallottam a hegyekben az albán nyelven”. A 1308 Anonymi Descriptio Europae Orientalis ‘Névtelen leírása Kelet-Európában, a szerző írja Habent enim Szálloda prefati linguam distinctam egy Latinis, Grecis et Sclavis ita quod a nullo se inteligunt cum aliis nationibus A aformentioned Albánok egy nyelv, amely teljesen elkülönül, hogy a Latinok, Görögök, Szlávok pedig olyan, hogy nem tudnak kommunikálni más népek.

Legkorábbi Tanúsítványok az albán Nyelv

Míg a legkorábbi igazolt albán szövegek több mint egy évszázaddal később, a létezés, az albán szövegek említi 1332-ben a Directorium hirdetés passagium faciendum (egy francia szerzetes, akinek a kiléte bizonytalan): licet Albanenses aliam omnino linguam egy latin habeant et diversam, tamen litteram latinam habent az uso et in omnibus suis libris ‘Az Albánok egy nyelv különbözik a Latin, bár ők használják a Latin betűk a könyvekben’ (vegye figyelembe, hogy ez potenciálisan azt mondom, hogy az Albánok csak írt, Latin).

a legrégebbi egyértelműen igazolt Albán egyetlen sor, amely egy 1462-es Latin dokumentumba ágyazódik. Pal Engëlli, a Skënderbeu püspöke és munkatársa levelében egy keresztelő formula (formula e pagëzimit) fordítása geg Albániába:

a következő évszázadban az igazolt Albán “szövegek” hasonló méretűek, köztük egy 1483-as Latin darab egyetlen sora és egy 1496-os albán szavak rövid listája.

az első nagyobb szöveg Meshari I Gjon Buzukut “The Missal of Gjon Buzuku”, írta 1555 (lásd 5.lecke). Ismét, mint a korábbi igazolások Albán, Buzuku “Missal” van írva Geg. Az albánok korai dokumentációjának nagy része geg-ben található, mivel ez a terület nehezebb volt az oszmánok számára, hogy elnyomják (következésképpen megakadályozzák az albán használatát). A toszkán albánok legkorábbi igazolása az 1592-ből származó Lekë Matrënga e mbsuame e krështerë ‘keresztény tanítása’, amelyet Hora e Arbëreshëvet-ben írtak, egy Arbëresh település Szicília északkeleti részén.

szerkezete Albán

néhány általános jellemzői Az Albán nyelv:

• Albán mutat egy meglehetősen összetett névleges inflexiós rendszer. Az albánoknak háromnemű rendszere van (férfias, nőies, semleges), bár a semleges nem pontos státusza vitatott. Öt eset marad Proto-indoeurópai: nominatív, accusative, dative, genitív és ablative, bár a dative és genitív morfológiailag azonosak. Amellett, hogy az esetekre és a számokra vonatkozik, az albán főnevek is befolyásolják a definiteness-t. Amint az a Balkán több más nyelvén is látható (pl. román, Macedón, Bolgár), az albánoknak van egy határozott névelőjük, pl., zog ‘madár’, zog-u ‘a madár’
• az igerendszer erősen lakott analitikus formákkal. Ide tartoznak többek között több összetett múltidőszak (pl. kam lexuar ‘elolvastam’), a jövő idő (pl. do të lexoj ‘I will read’), a jelen progresszív (pl. po lexoj ‘I am reading’), a múlt passzív (pl. u lexua ‘it was read’). Ezenkívül az albánoknak jelentős leltáruk van a szintetikus igeformákról is, néhány ismerős (például jelen, tökéletlen, múltbeli határozott, optatív stb.), és néhány, az indoeurópai tanulók számára kevésbé ismert (pl., a csodálatos hangulat, lásd az 5. leckét).
• Az Albán nyelv egyik legszembetűnőbb vonása a létező “kis szavak” nagy száma. Nem az, hogy van egy hatalmas leltár különböző “kis szavak” Albán; inkább sok esetben, amikor a szavak azonos formában találhatók a különböző funkciók. Néhány ezek a kis szavak közé tartozik: a jelzős cikk (vagy ahogy mi hívjuk, nyje), amely négy különböző formában, attól függően, hogy a különböző tényezők szükséges a legtöbb melléknevek egyes főnevek, de minden esetben a főnév a birtokos eset (ez az, ami megkülönbözteti a birtokos a részes eset); subordinators; gyenge névmások; stb. Ez gyakran kap egy kicsit trükkös, mint például, të lehet egy attributív cikk, egy pronominal clitic, és egy alárendelt.

variációja Albán

dialektusok

Albán nyelvjárások hagyományosan két csoportra oszthatók: Északon a Geg nyelvjárások, délen pedig a Tosk nyelvjárások. Az elválasztó vonalat hagyományosan a Shkumbin folyónak tekintik,amely Kelet-Nyugat, bár Közép-Albánia (körülbelül a 41. párhuzamos Észak). A Koszovóban és Macedóniában beszélt nyelvjárások Geg nyelvjárások, míg az északnyugat-Görögországban beszélt nyelvjárások Tosk nyelvjárások. Bár technikailag Tosk nyelvjárások, Arvanitika (beszélt Görögországban, történelmileg Attica és Boeotia) és Arbëresh (beszélt Dél-Olaszországban és Szicília) is gyakran tekintik nagy Albán nyelvjárások; ezeket a dialektusokat a 15.század végén a Nyugat-Balkán Oszmán hódítása után hozták ezekre a területekre, és ezeket a mai napig tartják fenn.

főbb különbségek a geg és a Tosk között

fonológiai variáció:

• geg nazális magánhangzókkal rendelkezik, míg a Tosk Nem, pl. a geg âsht vs.Toskshtë ‘is’
• geg fonémikus magánhangzó-hosszúsággal rendelkezik, pl. Szinte az összes Tosk nyelvjárásban hiányzik a magánhangzók hossza, például a “föld”, “és”.
• a Tosk nyelvjárások olyan változáson mentek keresztül, amellyel az intervokalikus n r lett. Ilyen változás nem történt Geg-ben, például Geg Shqipnia vs.Tosk Shqipëria “Albánia”, Geg gjarpën vs. Tosk gjarpër “kígyó”.

Morfoszintaktikai módosítás:

• A Tosk jövő idő képződik a jelölő tenni, majd egy konjugált kötőmód jelen formájában az ige (pl. do të shkoj ‘megyek’), míg a Geg jövő idő által alkotott egy konjugált formában az az ige, hogy ‘van’, majd egy főnévi igenév (pl., kam nekem shkue ‘megyek’).A Tosk-nak teljesen hiányzik a főnévi igenév (hasonlóan a Balkán több más nyelvéhez), asaphile GEG fenntartja a főnévi igenévet (rólam, plusz a múlt melléknévi igenévről).
• a Tosk-ban a legtöbb igének van egy múltbeli melléknévi igenévje (pl. alvó “alvó”, mosolygó “nevetett”, igényes “kötelező”). Májusban egyetlen igének sem van ez a vége.g. (nevetés) (nevetés).

Standard Albán

Az Albán kultúra szinte valamennyi történelmi központja (Durres, Tirana, Shkodra, Prishtina, Tetovo stb.) geg nyelvű területen találhatók. A Standard Albán azonban túlnyomórészt a Tosk-n alapul. A Tosk-alapú fajta szabványként való népszerűsítése valójában meglehetősen új keletű, és valószínűleg sok köze van ahhoz, hogy Enver Hoxha, Albánia diktátora az 1940-es évektől az 1980-as évekig Gjirokastërből (Dél-Albániában) származott, így egy Tosk fajta anyanyelvi beszélője volt. Annak ellenére, hogy túlnyomórészt Geg nyelvű területeken találhatók, a Koszovóban és Macedóniában használt standard fajta ugyanaz, mint Albániában (azaz a Tosk-n alapul).

a Standard Albanian, míg túlnyomórészt a Tosk-n alapul, rendelkezik néhány Geg funkcióval is. Például, a Standard Albán 1. személy szinguláris jelen ige ending-j egy geg funkció; a legtöbb Tosk nyelvjárások, másrészről, van a vége-nj.

nyelvi kapcsolat

a Balkán többi nyelvéhez hasonlóan az Albán nyelv fejlődését drasztikusan befolyásolta a más nyelvek beszélőivel való kapcsolatfelvétel.

lexikális hitelfelvétel

míg az albán lexikon több mint 90% – ának idegen szavakból álló jelentése határozottan túlértékelt, a lexikális hitelfelvétel óriási hatással volt az albánra. A lexikai kölcsönök számos rétege létezik.

• korai görög Befolyás: a kölcsönök egy kis csoportjára korlátozódik, például az ókori görög makhana > mokërë ‘malomkő’, lakhana > lakër ‘káposzta’.
• Latin Befolyás: a Latin hatása az albán lexikonra hatalmas, pl., Latin Lex > ligj ‘law’, amicus > mik ‘friend’, aurum > ar ‘gold’. Az albán nyelvben számos latin nyelvű kalquet is szerepel, például decem-brius > dhjet-vagy”December”, manu-scriptus > dorë-shkrim “kézirat”.
• délszláv Befolyás: jelentős számú délszláv nyelvből kölcsönzött szó is van ,pl. szláv nevolja > Alb. nevojë ‘need’; gotov > Alb. gati “kész”.
• Modern görög Befolyás: Míg az ókori görög Befolyás Albán minimális, a Befolyás a Modern görög sokkal nagyobb volt, például, görög kyverno > qeveris ‘kormányozni’, krevati > krevet ‘bed’, staphida > stafidhe ‘raisin’, valamint a pan-balkáni “teketória nélküli mód cím” Bre, több (együtt több alternatív formák, eredetileg a görög több).
• török Befolyás: mivel Albánia több mint 400 éve volt oszmán uralom alatt, az albán lexikonban erős török elem található, e.g, török haydi > hajde ‘C’ mon! menjünk!’, pencere > penxhere ‘window’; a kulináris szókincs széles skálájával együtt (pl.: patëllxhan ‘padlizsán’; çorbë’ leves’; byrek ‘ízletes tészta különféle töltelékekkel’).
• olasz és angol befolyás: az elmúlt évszázadban az albán lexikon két fő hatása az olasz és az angol volt, pl. az olasz bagno > banjë ‘bathro’, tavolino > Alb. tavolinë ‘táblázat’; Angol jogging > Alb xhoging, to charge > Alb. çarxhoj.

A balkáni Sprachbund

A balkáni Sprachbund részeként az albán számos jellemzővel rendelkezik a Balkán többi nyelvével (pl. görög, bolgár, macedón, román, török, Roma stb.). A következő néhány Albán több figyelemre méltó balkáni jellemzői:

• Albán van egy elhalasztott határozott cikket, például, qen “kutya”, qen-i “a kutya”. Ez látható a balkáni romantikában és a balkáni szláv nyelvben is (pl. kuche “kutya”, kuche – a “kutya”). Noha a balkáni Sprachbund számos jellemzőjét végső soron görögnek tekintik, azt javasolták, hogy az albán legyen ennek a tulajdonságnak a forrása (bár nehéz megmondani, mivel az albán legkorábbi igazolások csak 500 évre nyúlnak vissza).
• bár van egy újabb formáció, amely teljesíti néhány szerepét a főnévi más nyelveken, Tosk (mint a görög, macedón, stb .. ) elvesztette a főnévi igenévet a nyelv korábbi szakaszaiból. A geg-ben tartják fenn (lásd a 4. leckét a geg infinitívum megvitatásához).
• a Tosk future tense egy analitikus formáció, amely az ige “akar” invariáns részecskéjéből áll, amelyet az ige jelen szubjunktív formája követ (pl. A többi balkáni nyelv többsége azonos mintával rendelkezik (pl. Tha pino, Mac. k ‘e pijam, ahol Tha és k’ E invariáns részecskék a görög és a macedón igékből, amelyek jelentése ‘akar’).
• az albán csodálatos hangulattal rendelkezik, amelyet többek között sokk vagy meglepetés kifejezésére használnak (lásd az 5.leckét). Ez török, bolgár és macedón nyelven is megfigyelhető.

az albán ábécé & kiejtés

az albán ábécé

a legkorábbi szövegeket a Latin ábécé különböző formáiban írták, a görög ábécéből kölcsönzött további karakterekkel (valamint más eredetű további karakterekkel). Egészen a 19. század végén, a szkript írásához használt Albán úgy tűnik, hogy függött a vallás az írástudó: Latin katolikusok, görög ortodox keresztények, és perzsa-arab script muszlimok. A 19. század végén különböző próbálkozások voltak az albán szabványosított ábécé létrehozására; 1908-ban a modern albán ábécét kodifikálták a Manastir kongresszusán.

a modern albán ábécé 36 betűből áll, amelyek közül több digráf.

Mint röviden a fent tárgyalt, Geg van nasalized magánhangzók. A szokásos konvenció az, hogy ezeket a magánhangzókat circumflex akcentussal írjuk. Az ábécével kapcsolatos összes többi kérdést a vonatkozó leckék tárgyalják.

magánhangzó kiejtés

Standard Albán, valamint a legtöbb Tosk nyelvjárások, van egy hét magánhangzó rendszer:

standard albánul (valamint a legtöbb Geg nyelvjárásban) a magánhangzót általában nem ejtik végső pozícióban (pl. nëntë ‘nine’ kiejtése nënt), kivéve a monosyllabikus szavakat (pl. një ‘one’, që ‘that’, stb.). Ezt a hangot általában más hangsúlytalan szótagokban is eloszlatják. Egyes (főleg Tosk) nyelvjárásokban ez a magánhangzó teljesen hangsúlyos.

míg a Standard Albán viszonylag egyszerű hét magánhangzó-rendszerrel rendelkezik, a legtöbb Geg-fajtának sokkal összetettebb magánhangzói halmaza van. A fenti magánhangzók bármelyike, kivéve az Lare-t, nasalizálható. Ezenkívül a geg megkülönböztető magánhangzó-hosszúsággal rendelkezik, így a magánhangzók bármelyike (kivéve az larg-t) hosszú vagy rövid lehet. Camaj (1984) azt is állítja, hogy egyes Geg-fajták különbséget tesznek a rövid orr-magánhangzók és a hosszú orr-magánhangzók között.

mássalhangzó kiejtés

ami a mássalhangzókat illeti, bár a legtöbb betű-hang megfeleltetés ismerős lesz, van néhány kivétel: