a Latin litterālis-ból a szó a szöveg betűje és a benne használt szavak megfelelő és pontos értelme szerint van. Ez azt jelenti, hogy a figuratív vagy javasolt értelemben nem veszik figyelembe.

például: “Raul kezet adott az apjának” egy olyan kifejezés, amely kimondja, hogy ez az ember segített az apjának. A szó szerinti értelemben, azonban, azt állítják, hogy Raul adott végtag apja. Nyilvánvaló, hogy a szó szerinti értelemben néha logikátlan.

“zenét fogok hallgatni, hogy megtudjam, inspirálhatom-e ezt a jegyzetet” egy másik példa egy olyan kifejezésre, amelynek szó szerinti értelme nem szolgál a helyes megértéshez. Az “Inspire” olyan ige, amely arra utal, hogy a külső levegőt vonzza a tüdőbe, de arra is használják, hogy egy ötlet születését az elmében nevezzék el.

a szó szerinti fordítás viszont tartalmazza az eredeti szöveg minden szavát, és lehetőség szerint ugyanabban a sorrendben. A fordító tehát nem a szubjektivitását vagy tehetségét foglalja magában munkája szolgálatában, hanem csupán a nyelvtan és a szókincs felülvizsgálatának feladatát látja el.

vannak szó szerinti fordítások, amelyek elveszítik jelentésüket:” visszahívlak “egy angol nyelvű kifejezés, amelynek szó szerinti fordítása olyan lenne, mint”visszahívlak”. Ezért a” visszahívlak “helyes fordítása nem a szó szerinti fordítás, hanem egy olyan kifejezés, mint a”visszahívlak”. Egyes gépi fordítók az ilyen típusú szó szerinti fordításra támaszkodnak, ezért gyakran nem adnak elfogadható eredményeket.

a nyelv szó szerinti megértésének problémája nem új, sem egyedülálló a miénkben, de régóta tanulmány tárgya a nyelvészek és fordítók számára, mind az idegen szövegek értelmezésének javítása, mind a külvilággal való kommunikáció javítása érdekében. Például egy másik országból származó személyekkel folytatott hivatalos beszélgetés során a semleges nyelv használata ajánlott az egyidejű fordítók munkájának megkönnyítése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a címzett ne értelmezze félre az üzeneteket.

másrészt fontos megjegyezni, hogy egyes humoristák részesülnek az ilyen kettősségből, hogy egynél több értelmezéssel dolgozzanak ki sorokat. Ez arra emlékeztet bennünket, hogy a humor nagyon fontos a kultúra fejlődéséhez, nem csak a kikapcsolódáshoz, hanem a szokatlan gondolkodásmód igényléséhez is, amely annyi vagy annál többet tud táplálni, mint egy komolynak tartott téma tanulmányozása.

egy nyelv története során elkerülhetetlen olyan kifejezések és kifejezések kialakítása, amelyek szavait nem szabad szó szerint vagy elszigetelten érteni, hanem egy olyan egész részeként, amelynek sokszor “szeszélyes”jelentése van. Annyira hozzászoktunk ahhoz, hogy használjuk őket, hogy általában nem állunk meg, hogy elemezzük őket, ezért nem jelentenek problémát, amíg meg nem kell magyaráznunk őket egy idegen személynek vagy gyermeknek. A” kéz adása” példáját figyelembe véve annyira gyakori a mindennapi beszédben, hogy senki sem gondolja a szó szerinti jelentését.

mivel azonban a fiatalok felelősek a nyelv megújításáért, minden generációnál új konstrukciók jelennek meg, amelyek megnehezítik az idősek megértését, és megerősítik ezt az elkerülhetetlen falat a társadalom különböző korcsoportjai között. Ha ehhez hozzáadjuk a külföldi kifejezések beépítését, a helyzet még összetettebbé válik. Egy csevegőbeszélgetésben tökéletesen érthető, ha valaki “töröl engem”, de egy öreg ember, aki még soha nem használt számítógépet, zavarba ejtheti egy ilyen kérés.