új állami korlátozások, amelyek korlátozzák az embereket abban, hogy éttermekben étkezzenek, hogy lassítsák a koronavírus terjedését, hatással vannak a helyi vállalkozásokra. A WGBH News Morning Edition műsorvezetője, Joe Mathieu Ming Tsai Séftel beszélt arról, hogy a világjárvány és a kormány intézkedései hogyan befolyásolják az élelmiszeripart. Az átiratot az egyértelműség érdekében szerkesztették.

Joe Mathieu: ezek vad idők vagyunk. Magától értetődően, Ön közvetlenül befolyásolja tekintetében az étterem, hogy mi történik itt az állami szinten. Most már kaját szolgálsz fel?

Ming Tsai: mi vagyunk. A múlt héten bezártuk a Blue Dragon-t, és őszintén szólva, péntek este elfoglaltak voltunk, ami általában nagyszerű dolog. De ahogy körbenéztem a Blue Dragon körül, úgy éreztem, az emberek teljesen figyelmen kívül hagynak mindent, amit a CDC mond. Az emberek gyülekeznek, az emberek pirítanak. Azt hiszem, vagy sem, hallottam egy pirítóst: “éljen a koronavírusra!”És koronavírust pirítottak. Erre én: “oké, ennyi. Kihúzom ezt a dugót.”

aztán, mint tudják, a kormány most mindenki számára kihúzta a dugót, tehát csak két nappal korábban voltam. De mindenekelőtt mindenkinek el kell mondanom: bárki megkaphatja ezt; ne gyűjtsön, időszak. Ennek a kormánynak már rég be kellett volna ugrania, és csak azt kellett volna tennie, amit Wuhanban tettek. 70 napra elkülönítették az embereket-70 napra bezárva—, és lassan odaérünk.

hála Istennek van néhány nagy kormányzónk Baker és De Blasio között. Megpróbálják átvenni. Ez csak egy teljes rémálom. Szó szerint azt kellett mondanom az embereimnek, hogy ” srácok, sajnálom, be kell zárnunk.”1000 dollárt adtam nekik. Ez a legjobb, amit tehettem, ami majdnem teljes fizetés. Annyira félnek. Még soha nem láttam ennyi rémült embert, mert, mint tudják, a legtöbb éttermi ember fizetésenként él, és nincs 400, 4000 vagy 40 000 dollár a bankszámláján. Fizetésük van. És sajnos sok minden elmarad attól, amit a kormány lát, vagyis olyan emberektől, akiknek nincs más családjuk vagy forrásuk, ahová mennének.

Ha Amerikában születtél és nevelkedtél, ideális esetben még mindig ott vannak a szüleid, ahova mehetsz, és miegymás. Az étterem sok dolgozójának — több százezer embernek ebben az országban, millióknak ebben az országban-tényleg fogalma sincs, mit kell tennie, és mindannyian reménykedünk és imádkozunk, hogy a kormány bejöjjön és kiszabaduljon. Nagyon jók vagyunk a nagyvállalatok kisegítésére, ezúttal a kisvállalkozásokat kell kisegítenünk. Máskülönben sokkal többről van szó, mint egy világjárványról és az egészségügyi problémáról, ez egy pénzügyi válság.

és még csak el sem kezdtem a kórházzal; ez egy teljesen más szög.

tehát a kérdés megválaszolásához-sajnálom, hogy öt percet vesz igénybe ezt mondani-Igen, ma kezdjük az ételt, hogy teljes kapcsolatba lépjünk. Tehát, ha felhívod a Blue Dragon-t, megkapjuk a hitelkártyádat, kitesszük a táskát az ajtónkon kívül, nem engedjük, hogy bárki besétáljon a Blue Dragon-ba, hogy biztonságban tartsa a szakácsaimat, nyilvánvalóan. Nincs kapcsolat. Ki fogjuk rakni, és meg fogjuk ragadni.

és ez egy nagyszerű ragtapasz. Kizárt, hogy a rendszeres bevétel 80-90% – át el tudjuk vinni. Ez bolond arany. David Chang mondta ezt egy interjúban. És ez igaz, mert ez egy ragtapasz. Csak próbálunk néhány embert lekötni azzal, hogy felkapcsoljuk a villanyt, de ennek vége lesz. Nagyon bizakodó vagyok, nagyon pozitív srác vagyok, remélem, sok-sok mindent meg tudunk csinálni. De a valóság az, nem vagyok benne biztos, hogy ott van.

Mathieu: milyen nehéz az átmenet egy vegye ki művelet? Feltételezem, hogy nagyon nehéz.

Tsai: Dragon már volt egy tisztességes to-go, így valójában meg. De a lényeg, gondolj a fine dining éttermek Boston és New York. Alkalmazkodniuk kell. De a szokásos bevételének öt vagy 10% – át fogja elérni, így szinte csak meghosszabbítja azt a tényt, hogy be kell zárnia. New York egyik legjobb étterme — a Gotham Bar and Grill, egy 37 éves étterem, amely New York egyik legjobb támaszpontja, véglegesen bezárt. Zárva vannak. Ken Oringernek, akit mindannyian ismerünk és szeretünk Bostonban, Toro-ja van New Yorkban. Zárva. Véglegesen. Úgy gondolom, hogy a pénzügyi világ ugyanolyan lesz, mint az egészség, ha nem is rosszabb, ezért nem két hét,két hónap. Optimista vagyok, de az emberek azt mondják: “Ó, két hét múlva visszajövünk.”Két hét múlva nem térünk vissza.

Mathieu: 5-10 százalék, séf? Ennyi volt a kajából?

Tsai: ez optimista. Úgy értem, megint csak nem tudjuk.

Mathieu: Ming séf, láttam a barátját-mindenki barátját, a világ barátját — José Andrés, egy videóval a Twitteren, amely a washingtoni ikonikus tapas étterme, a Jaleo előtt állt. Az érzelmekről beszélt, és láthatta, ahogy érzi az érzelmeket, séf. Neked is ilyen, ha belegondolsz, mi folyik az éttermedben?

Tsai: szó szerint, a hívásomban öt percig sírtam. Most tépek. Olyan nehéz. Sajnálom, Joe. Egy család vagyunk. Amikor nem tudsz segíteni a családodon…

Mathieu: ez egy ijesztő érzés.

Tsai: csak reménytelennek érzi magát. Teljesen reménytelen. Az összes 150 millió amerikai, akik már szegények, mi fog történni velük? Van némi megtakarításunk, de nincs, és máris több százezren vannak hajléktalanok Bostonban, New Yorkban, San Franciscóban. Mit fognak csinálni? Nem tudják szétválasztani őket, hajléktalanok. Minden menedék tele van. Az élelmiszerbankokat lerohanják. Annyira ijesztő, mert egyikünk sem tudja. Nincs irányunk. Majdnem nulla. Egy héttel ezelőttig ez a kormány nem tett semmit. Semmi. És most itt vagyunk. Őrület.

hála Istennek az állami kormányzók. Hála Istennek Marty Walshért és Bakerért. Próbálnak változtatni. De annyira lemaradtunk a nyolcastól. Hat-nyolc hétig hagytuk, hogy itt legyen, és nem tettünk semmit. Nem vagyok egy világvége srác, de én egy tudományos srác. Hiszek a tudományban és hiszek a matematikában, és ha közel kerülünk ahhoz, ami Olaszországban vagy Kínában történt, akkor emberek milliói betegek.

Mathieu: erre ébredünk mindannyian. Most már mindannyian rájövünk. Séf, mit akarsz, mit tudjanak ma reggel az alkalmazottaid?

Tsai: Bízunk benne, hogy a kormányok közbelépnek. Amikor Ken Oringerrel Megcsináltuk a maratoni robbantás utáni eseményt, 9/11, a szakácsok mindig összejönnek, amikor tragédia történik. Jövünk, együtt csoportosulunk, ölelünk, támogatunk, és túljutunk rajta. Ezúttal nem tehetünk semmit. Nem ölelkezhetünk, nem támogathatunk, nem gyűjthetünk és nem iszunk tequilát. Az lehetetlen. Tehát az egész társadalmi szövet, a bajtársiasság, a testvériség… elszigeteltek vagyunk. És nem mondhatom, hogy minden rendben lesz, mert nem tudom. Életemben először nem tudom, hogy minden rendben lesz-e. És ez annyira ijesztő. És nagyon jó helyzetben vagyok, Joe. Annyira félek minden éttermi alkalmazotttól, különösen a Blue Dragon családtól, akik egy fizetést kapnak. Van egy szakácsom, akinek most született egy új baba. Mit fog csinálni? Természetesen szeretnék mindenkit támogatni, de nem adhatok fel 50.000 dollárt minden szakácsomnak. Erre nincs módom. És csak meg kell tartanod a hitet, meditálnod kell, és meg kell próbálnod elfelejteni a rosszat. És őszintén szólva, kapcsold ki a tévét, mert minden nap egyre rosszabb lesz. És ha tudsz, ha biztonságban vagy a családjukkal, öleld meg a családodat. Ez szörnyű.

Mathieu: Ming Tsai séf, szeretném megköszönni, hogy megosztotta velünk az emberségét.

Tsai: ez az egyetlen talán fény az alagút végén: csak kedvesebbnek kell lennünk. Kedvesebbnek kell lennünk. Annyira megosztóak voltunk; ez az ország olyan rosszul ment. És most ez lehet a ragasztó, ami összehozza ezt az országot, ezt a világot. Emberek vagyunk. Ez az. Emberi lények vagyunk, és mindig kedvesebbnek kell lennünk mindenkihez, a szomszédainkhoz. Ha ezt megtesszük, akár hiszed, akár nem, az valójában jobb világ lehet. Lehet, hogy jobb világunk lesz két-három év múlva. Az embereknek fel kell ismerniük, hogy csak a szeretet van, a szeretet pedig csak másoktól származik. Szereted magad, ez nem segít. Mindenkit szeretnetek kell, és remélhetőleg ez a kedvesség is elkezdődik.