Ázsia
Ázsia, a világ legnagyobb és legváltozatosabb kontinense. Az Óriás Eurázsiai földmaszk keleti négyötödét foglalja el. Ázsia inkább földrajzi kifejezés, mint egy homogén kontinens, és a kifejezés használata egy ilyen hatalmas terület leírására mindig magában hordozza annak lehetőségét, hogy elhomályosítsa az általa felölelt régiók hatalmas sokféleségét. Ázsia mind a legmagasabb, illetve a legalacsonyabb pontot a felület a Föld, a leghosszabb tengerpart bármely kontinens alá összességében a világ legszélesebb éghajlati szélsőségek, következésképpen termel a legváltozatosabb formái, a növényzet, mind az állati élet a Földön. Ezenkívül Ázsia népei létrehozták az emberi alkalmazkodás legszélesebb skáláját, amely bármelyik kontinensen megtalálható.
az Ázsia név ősi, eredetét különféleképpen magyarázták. A görögök arra használták, hogy kijelöljék a hazájuktól keletre fekvő földeket. Úgy gondolják, hogy a név az asszír ASU szóból származhat, ami azt jelenti: “Kelet.”Egy másik lehetséges magyarázat az, hogy ez eredetileg egy helyi neve, a síkságon Ephesus, amely az ókori Görögök, majd Rómaiak terjeszteni lásd első Anatóliai (kortárs kis-Ázsiában, amely a nyugati szélsőséges kontinentális Ázsia), majd az ismert világ keleti részén, a Földközi-Tenger. Amikor a nyugati felfedezők a korai modern időkben elérték Dél-és Kelet-Ázsiát, kiterjesztették ezt a címkét az egész hatalmas földmalomra.
Ázsiát északon a Jeges—tenger, keleten a Csendes-óceán, délen az Indiai-óceán, délnyugaton a Vörös-tenger (valamint az Atlanti-óceán-a Földközi-tenger és a Fekete-tenger), nyugaton pedig Európa határolja. Ázsiát Észak-Amerikától északkeletre a Bering-szoros választja el, Ausztráliától délkeletre pedig az indiai-és a Csendes-óceánokat összekötő tengerek és szorosok. A Szuezi Isthmus egyesíti Ázsiát Afrikával, és általában egyetértünk abban, hogy a Szuezi-csatorna képezi a köztük lévő határt. Két keskeny szoros, a Boszporusz és a Dardanellák különítik el Anatóliát a Balkán-félszigettől.
© William J. Bowe
A föld határa Ázsia, Európa történeti-kulturális konstrukció került meghatározásra változóan; csak megegyezés kérdése van kötve egy adott határeset. A legkényelmesebb földrajzi határ-amelyet a legtöbb földrajzos elfogadott-egy olyan vonal, amely a jeges-tengertől délre halad az Urál-hegység mentén, majd délnyugatra fordul az Emba folyó mentén a Kaszpi-tenger északi partjára; a Kaszpi-tengertől nyugatra a határ a Kuma-Manych-depressziót követi az Azovi-tengerig és a Fekete-tenger Kerch-Szorosáig. Így a Fekete-Kaszpi-tenger közötti isthmus, amely a Kaukázus hegység déli részén csúcsosodik ki, Ázsia része.
Sergey Sorokin
Ázsia teljes területe, beleértve az ázsiai Oroszországot (a kaukázusi isthmussal), de kivéve Új-Guinea szigetét, mintegy 17,226,200 négyzet mérföld (44,614,000 négyzetkilométer), a Föld szárazföldi felületének nagyjából egyharmada. A szigetek—beleértve Tajvan, azok a Japán, Indonézia, Szahalin, illetve más, a szigetek, az Ázsiai Oroszország, Srí Lanka, Ciprus, valamint számos kisebb szigetek—együtt alkotják 1,240,000 négyzet mérföld (3,210,000 négyzet km), 7 százaléka a teljes. (Bár Új-Guineát időnként megemlítik ebben a cikkben, általában nem tekintik Ázsia részének.) Az ázsiai szárazföld legtávolabbi végpontjai az Észak-Közép-Szibériai Chelyuskin-fok, Oroszország (é.sz. 77°43′), észak felé; a Maláj-félsziget csúcsa, a Piai-fok vagy a Bulus (é. Sz. 1°16′), dél felé; a törökországi Baba-fok (E. 26°4′) nyugatra; és a Dezhnev-fok (Dezhnyov), vagy a keleti-fok (ny. sz. 169°40′), Északkelet-Szibériában, a Bering-szorosra néző.
Ázsia a kontinensek legmagasabb átlagos emelkedésével rendelkezik, és a legnagyobb relatív megkönnyebbülést tartalmazza. A legmagasabb csúcs, a világ, a Mount Everest-et, amely eléri a magasság 29,035 láb (az 8.850 méter; lásd Kutató Megjegyzés: Magassága a Mount Everest); a legalacsonyabb hely a Földön, föld felszínén, a Holt-Tenger, mért a közép-egyébként 2010-ben körülbelül 1,410 láb (430 méter) tengerszint alatt; a világ legmélyebb kontinentális vályú, elfoglalták Bajkál-Tó, amely 5,315 láb (1,620 méter), mély, amelynek alján fekszik 3,822 láb (1,165 méter) tengerszint alatt, vannak található Ázsia. Ezek a fiziográfiai szélsőségek, valamint a hegyi övek és fennsíkok általános túlsúlya a tektonikus lemezek ütközésének eredménye. Geológiai szempontból Ázsia számos nagyon ősi kontinentális platformot és más földtömböt foglal magában, amelyek összeolvadtak az eonok felett. Ezeknek az egységeknek a többsége körülbelül 160 millió évvel ezelőtt, amikor az indiai szubkontinens magja elszakadt Afrikától, és észak felé sodródott, hogy körülbelül 50 millió-40 millió évvel ezelőtt összeütközjön Ázsia déli oldalával. A szubkontinens északkeleti mozgása évente körülbelül 2,4 hüvelyk (6 cm). A hatás és a nyomás tovább növeli Tibet és a Himalája fennsíkját.
© QiangBa DanZhen/Fotolia
Ázsia partvidéke—egy 39,000 mérföld (62,800 km) hosszú—, hogy változatosan, magas, hegyes, alacsony ártéri, teraszos következtében a föld, hogy felemelt, vagy “fulladt”, ahol a föld már alábbhagyott. A partvonal sajátosságai egyes területeken – különösen Keleten és délkeleten-az aktív vulkanizmus eredménye; a permafrost termikus kopása (amelyet a hullámok megtörésének és felolvasztásának kombinációja okoz), mint Északkelet-Szibériában; a korallok növekedése, mint a déli és délkeleti területeken. A homokos strandok számos területen előfordulnak, például a Bengáli-öböl és a Thaiföldi-öböl mentén.
© thawizard/Fotolia
A hegyi rendszerek Közép-Ázsiában nem csak, feltéve, hogy a kontinens nagy folyók a víz az olvadó hó, hanem a kialakult betiltják a természetes akadály, amely befolyásolta a mozgás, az emberek a környéken. Az említett korlátokon való átvonulás csak hegyi átjárókon keresztül lehetséges. A közép-ázsiai száraz övezetekből származó népesség történelmi mozgása követte az indiai szubkontinensen áthaladó hegyeket. Az újabb vándorlások Kínából származnak, rendeltetési helyekkel Délkelet-Ázsiában. A koreai és Japán népek, és kisebb mértékben a kínaiak etnikailag homogénebbek maradtak, mint más ázsiai országok lakossága.
© Holger Mette/.com
Ázsia népessége egyenetlenül oszlik el, elsősorban éghajlati tényezők miatt. Nyugat-Ázsiában, valamint az indiai szubkontinensen és Kína keleti felén is nagy a népességkoncentráció. A csendes-óceáni határvidéken és a szigeteken is érzékelhető koncentrációk vannak, de Közép-és Észak-Ázsia hatalmas területei—amelyek tiltott éghajlata korlátozza a mezőgazdasági termelékenységet-továbbra is gyéren lakottak. Ennek ellenére Ázsia, a kontinensek legnépesebb része, a világ népének mintegy háromötödét tartalmazza.
Ázsia a világ összes nagy vallásának—a buddhizmusnak, a kereszténységnek, a hinduizmusnak, az iszlámnak és a judaizmusnak—és sok kisebbnek a szülőhelye. Ezek közül csak a kereszténység fejlődött ki elsősorban Ázsián kívül; kevés befolyást gyakorol a kontinensre, bár sok ázsiai országban vannak keresztény kisebbségek. A buddhizmusnak Indiában született szülőhelyén kívül nagyobb hatása volt, és Kínában, Dél-Koreában, Japánban, a délkelet-ázsiai országokban és Srí Lankán is elterjedt. Az iszlám terjeszkedett Arábiából kelet felé Dél-és Délkelet-Ázsiába. A hinduizmus többnyire az indiai szubkontinensre korlátozódott.
© nyiragongo / Fotolia
Ez a cikk Ázsia fizikai és emberi földrajzát vizsgálja. Ázsia főbb földrajzi jellemzőinek mélyreható kezelésére lásd a konkrét cikkeket név szerint—pl., Pamirs, Góbi, tigrisek és Eufrátesz folyók. A kontinens egyes országainak megvitatásához lásd a konkrét cikkeket név szerint—például Kazahsztán, Mongólia, India és Thaiföld. A kontinens nagyvárosainak megvitatásához lásd a konkrét cikkeket név szerint—például Bangkokban, Jeruzsálemben, Pekingben és Szöulban. Az ázsiai történelmi és kulturális fejlődés fő kezelését az ázsiai országokról, régiókról és városokról szóló cikkek, valamint a Palesztina, a történelem és az iszlám világ cikkei tartalmazzák. A kapcsolódó témákat a vallásról szóló cikkek tárgyalják (pl., Buddhizmus, hinduizmus és iszlám) és művészetek és Irodalom (pl. kínai irodalom, japán irodalom, Közép-Ázsiai Művészetek, Délkelet-Ázsiai Művészetek és Dél-Ázsiai Művészetek).
Leave a Reply