csak mi az allophone? Máshol a fonémát egy adott világnyelv beszédhangrendszerének kontraszt hangjaként definiáltuk (lásd a “telefonok és fonémák” nemzetközi fonetikai ábécében (IPA). Lényegében a fonémák olyan beszédhangok, amelyeket az egyik szó megkülönböztetésére használnak. Tekintsük az őrült szót, amelyet fonémikusan /mæd/ – nek írnánk át. Helyettesíthetjük a kezdeti bilabiális orr /m/ – t a bilabiális plosive /b/ – vel annak érdekében, hogy az új szó rossz legyen /bæd/. Így a/ b / egy fonéma, mert kontrasztikusan működött, és új jelentési különbséget hozott létre – új szót hozott létre. Az érv megfordításával látható, hogy a/ m / fonéma is, mivel helyettesítheti a / B / in bad / bæd / – t, hogy az új szó őrült legyen/mæd/.

amit itt csinálunk, annak tesztelésére, hogy egy adott beszédhang fonéma-e vagy sem, minimális párokat keres. A minimális pár két szó, amelyek különböző dolgokat jelentenek, és csak egy hangban különböznek egymástól. Tehát, mint láttuk, a rossz és őrült minimális párost alkot. Csak egy hangban különböznek (a kezdeti mássalhangzó), és különböző dolgokat jelentenek. Következésképpen a két kezdeti mássalhangzó /b/ és /M/ ellentétben áll egymással, hogy új jelentéseket hozzon létre, ezért különálló fonémák. A minimális Párok további példái a következők:

tan/ tæn / ― ban/bæn /
tan/ tæn / ― tud/kæn /
tan/ tæn / ― Dan/dæn /
tan/ tæn / ― fan/fæn /
tan/ tæn / ― ember/mæn /
tan/ tæn / ― pan/pæn /
tan/ tæn / ― ran//
Tan/ tæn / furgon/væn/

látjuk ezt a listát, hogy/ T/,/ B/,/ K/,/ D/,/ F/,/ M/,/ O/,/ R /s/ V / kell fonémák, mivel bizonyítják, hogy egy feltárása, a kontrasztív alapú funkció új jelentése van.

most emlékezzünk arra, hogy a hangok hajlamosak arra, hogy módosítsák a környezetet, amelyben előfordulnak. Korábban láttuk például, hogy amikor a mássalhangzó /t/ egy olyan szóban fordul elő, mint a felső, akkor aspirálódik, azaz . Ha azonban az a /s/ – t követi, például a stop szóban, akkor nem szívódik fel, azaz . A fent kiemelt fonémákkal ellentétben azonban ez a két hang nem teljesíti a minimális pár tesztet. Ez azt jelenti, hogy nem találunk minimális párokat Angolul erre a két hangra:

pat /pætʰ/ ― pat /pæt/

egyértelműen a fentiek nem minimális pár, mert mindkét szó ugyanazt jelenti: csak kissé másképp vannak megfogalmazva. Összegezve, ne ellenkezzen, ezért nem fonémák. Valójában kissé eltérő módon fogalmazzák meg ugyanazt a fonémát / t/, attól függően, hogy milyen környezetben fordul elő ez a fonéma.

akkor azt látjuk, hogy az anyanyelvűek nem érzékelik az összes telefont eléggé megkülönböztetőnek a jelentésbeli különbségek megteremtéséhez. Ebben az értelemben a fonémák mentális konstrukciók. Ők nem maguk a hangok, mivel a különféle telefonok (például és), amelyeket valójában bármely adott kontextusban megfogalmazunk. A fonémák tehát absztrakt mentális reprezentációk azoknak a megkülönböztetéseknek, amelyeket az anyanyelvűek fontosnak tartanak a jelentés létrehozásában (1.ábra). A telefonokat tehát mindig pontosan tagolják (pl. aspirációval vagy anélkül). A fonémák azonban különböző környezetekben eltérő módon vannak megfogalmazva, attól függően, hogy egy adott fonéma hány változata van. A variáns hangok allofonokként ismertek. Ezek ugyanazon fonéma különböző kiejtései.

1. ábra. A fonémák absztrakt mentális reprezentációk.

az angol nyelv számos allofonja létezik, bevezető szövegben nem tudjuk leírni az összes lehetőséget. Azonban számos könnyen megfigyelhető fonetikai jellemzőt fogunk leírni, amelyek mind a magánhangzók, mind a mássalhangzók allofonikus változását példázzák.

NEXT >> Allofonikus variáció magánhangzókban