tragikus, hogy a történelemkönyvek szerint az árják megszállták Indiát és elpusztították az Indus-völgyi civilizációt. Nem voltak királyok vagy katonai parancsnokok. Sem hadseregük, sem fegyvereik nem voltak. Papok, kereskedők és más városi foglalkozásokat folytató emberek voltak Iránban, akik a vallási üldöztetés elől menekültek. Indiai kereskedelmi hajókon utaztak, és indiai kereskedők és tengerészek vitték Indiai városokba. Nem csak az ő eljövetelük nem volt invázió, még a migráció sem volt a Sapt Sindhu népének beleegyezése nélkül. Sapt Sindhu városait és városait nagyon jól igazgatták. Ez nyilvánvaló abból, hogy ilyen hosszú ideig fenntartották őket. Senki sem tudott volna a kormány beleegyezése nélkül letelepedni ilyen jól kezelt egységekben, és bizonyítékok vannak arra, hogy az Indo-árják, Indiába érkezéskor, csak a városokban telepedtek le.

azok a körülmények, amelyekben ezek az árják Indiába érkeztek, azt mutatják, hogy tudatában voltak annak, hogy szívesen látják őket. Számukra az Iránból való menekülés kényszer volt, de Indiába való belépés választás volt, mivel több lehetőségük volt előttük. Turanba mehettek volna, ahol Ajashrava volt a vallásuk népének királya és védőszentje. A Vistasp elleni háború után több évtizeden át uralkodott, mivel a jelentések szerint Zoroaster megölte, amikor az utóbbi hetvenhét éves volt. Mehettek volna Egyiptomba, amely virágzó civilizáció volt, és közelebb volt. Görögországba mehettek volna, ahol néhányan elmentek. Ezek közül a lehetőségek közül, amelyek könnyebbek voltak, a Sapt Sindhu-t választották, egy olyan választást, amely feltárja, hogy úgy érezték, hogy ez a legjobb számukra. Nyilvánvaló, hogy kapcsolatba kerültek néhány prominens indiai kereskedővel, akik üdvözölték eljövetelüket, és segítséget ajánlottak fel nekik. Csak ebben a forgatókönyvben tudtak letelepedni a Sapt Sindhu városaiban.

is olvasható: 2500 BC Rakhigarhi csontvázak nem nyomait ‘Árja gene’, megállapítja, DNS-vizsgálat

Ez a békés érkezés Indiában egy magasan képzett emberek csoportja már ábrázolják a történelemben, mint egy invázió által hordák félig művelt, vérszomjas törzsek lóháton, vas fegyverek, aki úgy vélte, hogy a városok kialakítása a démonokat, így pusztítani őket, míg a civilizált emberek a Sapt Jövőben, túlságosan megdöbbent a látvány az ilyen civilizálatlan viselkedés, hogy nem csak megverték, de maradt a helyet, majd elköltözött.

bizonyítékok vannak a ved-ekben, valamint a rajtuk kívül, hogy megállapítsák, hogy az Indo-árják nem támadták meg Indiát, hanem a Harappan nép beleegyezésével jöttek. Először is, a bizonyítékok a Veds, amelyek ezek Richas áll röviddel azután, hogy megérkeztek a Sapt Sindhu.

1. ki, Agni, a te (követőid) között vannak az ellenség bebörtönzői, akik közülük a védők (az emberek) az ajándékok csodálatos terjesztői. Ki védi közülük a valótlanság állítását? Kik a gonosz cselekedetek bátorítói?
2. ezek a barátod, Agni, mindenütt szétszóródtak, korábban boldogtalanok voltak, de ismét szerencsések. Azok, akik (cenzúrázatlan) szavakkal becsapják nekem a csalárd (gyakorlatokat), akik egyenes utat követnek, gonoszságot hoznak magukra.

(Rig Ved. M-5, S-12, R-4 és 5)

ezeket a Richákat Rishi Sutambhar Aitarey-nek tulajdonítják. Nyilvánvalóan első generációs migráns. Látta iránt, és átélte a viharos időket. Az első Richa-ban a két oldalról beszél. Az egyik oldalon azok vannak, akik bebörtönzik ellenségeiket, megvédik lénytársaikat, a másikon pedig azok, akik megvédik a valótlanság állítását, és bátorítják a gonosz cselekedeteket. A Rishi emlékezik a rossz napokra, amelyek véget értek. A második jelentős. Ez azt mutatja, hogy az Indo-árják érkezéskor szétszóródtak. Ez azt jelzi, hogy az érkező lakosság települését Sapt Sindhu városainak közigazgatási gépezete irányította. Az egy helyre koncentráló teljes népesség összeomlásra késztette volna az önkormányzati szolgáltatásokat, és nehézségeket okozott volna. Elterjesztették az embereket a hely felett annak biztosítása érdekében, hogy egyetlen város vagy város ne kerüljön túl a további lakosság terhére. Ez nemcsak a Sapt Sindhu kormányzásának hatékonyságáról szól, hanem azt is mutatja, hogy a kezdetektől fogva elfogadták és asszimilálták az új lakosságot.

az érkező népesség eloszlása is bizonyítja, hogy nem voltak betolakodók. Egy invázió során a betolakodók bizonytalanok a helyzetükben, és úgy érzik, hogy a helyi lakosság megtámadja őket, hogy ellensúlyozzák azt, amit összetartanak, és gyakran védőszerkezeteket készítenek maguknak, például erődöket. Az árja lakosság nem érezte ilyen szükségszerűnek és biztonságban volt, annak ellenére, hogy szétszóródott.

A Richa azt állítja, hogy korábban boldogtalanok voltak, de ismét szerencsések, ami azt jelzi, hogy az alkotó Rishi maga is Sapt Sindhuba érkezett, és nem volt az egyik migráns leszármazottja. Mivel a korábbi boldogtalan időkre emlékezik, és hálás, hogy ismét szerencsések lehetnek, nem olyan helyzetről van szó, amelyben az Iránból menekülő menekültek valahogy találtak egy helyet a túlélésre, hanem egy olyan helyzetről, amelyben a házigazda erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy kényelmesebbé tegye őket. A Richa arra a következtetésre jut, hogy Rishi átkozta azokat az embereket, akik cenzúrázták őt, és tisztességtelen gyakorlatokat tulajdonítottak neki. Ez feltárja az emberek azonosságát, akik miatt Agni barátai korábban boldogtalanok voltak.

szintén olvasható: egy 4500 éves Rakhigarhi nő beszélt a héten, és arra késztette az indiánokat ,hogy kérdezzék: “kik vagyunk?”

ezeken a Richákon kívül, amelyek közvetlenül arról beszélnek, amit az Indo-árják érkezéskor kaptak, a ved-ekben számos olyan rész található, amelyek azt mutatják, hogy a Harappan népével éltek. Néhányukban úgy tűnik, hogy a városukban vannak. Néhány ilyen szakasz itt található.

1. megismétlem egy (hajlandó) elmével, Bhavya könyörtelen dicséreteivel, a Sindhu partján lakva, egy páratlan (talán) herceg, a hírnév iránti vágy, aki lehetővé tette számomra, hogy ezer áldozatot ünnepeljek.
2. ahonnan nagylelkű herceg, kérve (én elfogadásom), azt Kakshivat, unhesitatingly elfogadott száz nishkas, száz erőteljes paripa, ezer bikák, ahol ő terjesztette elpusztíthatatlan hírnevet a mennyben.
3. tíz szekér, melyet Bajcsy-Zsilinszky rajzolt és a feleségeimet cipelte, mellettem állt, Svanay adta, és ezer-hatvan tehén követte. Ezek rövid idő elteltével Kakshivat szállította (az apjának).

ez a kivonat a könyvből egy árja utazás Harsh Mahaan Cairae már megjelent engedélyével Rupa Publications.

iratkozzon fel csatornáinkra a YouTube-on & Telegram